Fusce gravida elit id elit

Fusce gravida elit id elit

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Fusce gravida elit id elit elementum, vel dictum nibh ultricies. Integer sollicitudin ex non urna tincidunt, eu mollis nulla efficitur. Quisque dignissim orci eget dui pellentesque, ut laoreet sem mollis. Curabitur lobortis et risus nec faucibus. In odio nibh, rhoncus nec velit a, ultrices vehicula velit.

Consectetur adipiscing

Consectetur adipiscing

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Fusce gravida elit id elit elementum, vel dictum nibh ultricies. Integer sollicitudin ex non urna tincidunt, eu mollis nulla efficitur. Quisque dignissim orci eget dui pellentesque, ut laoreet sem mollis. Curabitur lobortis et risus nec faucibus. In odio nibh, rhoncus nec velit a, ultrices vehicula velit.

Lorem ipsum dolor sit

Lorem ipsum dolor sit

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Fusce gravida elit id elit elementum, vel dictum nibh ultricies. Integer sollicitudin ex non urna tincidunt, eu mollis nulla efficitur. Quisque dignissim orci eget dui pellentesque, ut laoreet sem mollis. Curabitur lobortis et risus nec faucibus. In odio nibh, rhoncus nec velit a, ultrices vehicula velit.

Tudjon meg többet a migrénes fejfájásról!

Interjú Dr. Nagy Ferenc neurológus professzorral

Sokakat érint a migrénes fejfájás, mégis keveset tudunk róla. Prof. Dr. Nagy Ferencet, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház Neurológia Osztályának vezető főorvosát kérdeztük arról, ami minden migrénnel küzdő embert foglalkoztat. Megtudhatjuk, hogy mi jelzi a migrén érkezését, mit kell tennünk fejfájás esetén, és milyen tévhitek vannak a migrénnel kapcsolatban.

- Milyen gyakori a migrénes fejfájás a magyar lakosság körében? Kiket érint első sorban?

A migrén gyakorisága Magyarországon is 12% körüli, hasonlóan a nyugati országokéhoz, ha az egész lakosságot nézzük. A migrén azonban nőknél háromszor gyakoribb a pubertás után és a menopauza előtti időszakban. Előtte és utána a nő/férfi arány nem különbözik. Mindez a migrén hormonális hátterére utal. Az életkor előrehaladtával ugyan a migrén ritkább lesz, de 30 éves kor környékén csaknem minden harmadik nő migrénes. Tehát a legaktívabb korban levő nőknél a leggyakoribb.

- Milyen, amikor migrénünk van? Mihez hasonlít az érzés?

A migrén nagyon erős fájdalommal jár, mely az esetek nagyobb részében féloldali. A migrénesek a halántékcsont feletti terület lüktető fájdalmát panaszolják leginkább, azonban a fej más területei, például a nyakszirti és a szem mögötti terület is lehet fájdalmas. A fájdalom leggyakrabban lüktető, görcsös. A migrénes fájdalom félelmet, szorongást kelt, a roham alatt a beteg befelé fordul, hangulata nyomott, semmire sem tud igazán figyelni, ingerlékeny, zavarja minden külső inger: az erős fény, a hangok, szagok. Sokan sírnak a roham alatt. Ezen felül émelygés, hányinger, hányás kísérheti a fájdalmat, s ezt minden, de különösen a megerőltető fizikai aktivitás csak tovább fokozza. A fájdalmon némileg enyhít, ha sötét szobában lefekhet a beteg, sokan nem is tudnak mást tenni. Ilyenkor a migrénes súlyos beteg benyomását kelti. Gyakori, hogy a roham alatt a halántékon tapintható lüktető eret saját maguk masszírozzák, vagy lenyomva tartják, mert ez a manőver enyhít a fájdalmukon.
Sokan lerajzolták migrénes fájdalmukat. Ezeken a rajzokon visszatérő motívum a fejet széthasító villám és a fájdalomtól elcsigázott és eltorzult arckifejezés. Mindezek hasonlóak a betegek fájdalomleírásához, melyben megsemmisítő, nehezen elviselhető, elkeserítő fájdalomérzésről beszélnek.

- Mi történik a fejben, amikor migrénünk van? Mitől fáj a fejünk?

Nagyon sok részletet megismertünk már a migrén mechanizmusáról, azonban máig nem tudjuk pontosan, mi is okozza a migrént. Bizonyított, hogy a migrénes fájdalomhoz az extrémen kitágult koponyán kívüli erek pulzálásának köze van. De számos, koponyán kívüli és belüli folyamat felelős azért, hogy ezt a jelenséget ilyen kellemetlenül erős fájdalom, sőt a fájdalmon kívül sok más tünet is kísérje.
Sok külső és belső folyamat vezethet a migrénes roham kialakulásához. Ezek az okok különbözhetnek egyénenként, de az is előfordul, hogy ugyanannál az egyénnél egyszer az egyik, máskor a másik okozza a rohamot. Még az is előfordulhat, hogy egy enyhébb fájdalom, mint például a tenziós típusú fejfájás provokálja a migrénes rohamot. Jól ismert ok például az is, hogy az agy vérellátását veszélyeztető érgörcs hatására a koponyán kívüli erek extrém kompenzáló tágulata okozza a fejfájást. Mindezekből kiderül, hogy a migrénért nem tehető felelőssé egymagában egyetlen ok sem, még ugyanabban az emberben is számos kiváltó tényező okozhat migrént. Ugyanakkor a migrénre hajlamos emberekben is van olyan tényező, mely hajlamosítja őket arra, hogy migrén alakuljon ki bennük, hogy „migrénnel reagáljanak". Ez a tulajdonság egyébként örökölhető is.

- Vannak-e tények, és tévhitek a migrénnel kapcsolatban?

Számos tévhit terjedt el a migrénnel kapcsolatban. Az egyik tévhit, hogy minden visszatérő fejfájás migrén. Az igazság az, hogy nem a migrén a leggyakoribb fejfájás. A tenziós típusú fejfájás például a lakosság közel 80%-át érinti. A másik tévhit, hogy a migrén pszichés eredetű. Valóban szerepet játszhatnak pszichés tényezők is a migrénes fejfájás kialakulásában, azonban a lelki eredet szerepe nem mindenkinél azonosítható tulajdonság.
Tévhit az is, hogy a migrén csak féloldali lehet. Az esetek 40%-ában a migrén kétoldali fájdalomként jelentkezik. Sokan azt gondolják, hogy a migrén érszűkület következménye. Ezzel ellentétben – ahogy korábban is írtuk - a görcsös fájdalmat a koponyán kívüli, extrém módon kitágult erek lüktetése okozhatja, a fájdalom azzal szinkron jelentkezik. Az erek kitágulásának a fájdalom keletkezésében kulcsszerepe van. Azt is gondolják, hogy a migrén csak a jómódúak betegsége. Az igaz lehet, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy a roham alatt elsötétített szobában feküdjön, azonban felmérések azt mutatják, hogy az alacsony jövedelműek között a migrén akár kétszer gyakoribb is lehet, mint a legmagasabb keresetűeknél.

- Miről lehet a migrén érkezését felismerni?

A klasszikus migrén „aurával" indul. Az aura legtöbbször a fájdalmat megelőző vizuális jelenség, cikkcakk vonal, villogás vagy szemkáprázás. Hasonlít a látótér egy részének megváltozása arra a jelenségre, amikor nyáron, melegben az autóutak felett a távolban „hullámzik" a kép. Az aura típusos esetben 10-20 percig tart, majd fokozatosan kialakul a fejfájás. A látótérben jelentkező aura mellett kézben, arcban zsibbadás is jelentkezhet, sőt ritkán a zsibbadás vándorol, majd mozgászavar, végtaggyengeség, beszédzavar is kialakulhat. Az aura ezen utóbbi formája, főleg első alkalommal, nagy riadalmat és szorongást kelt a migrénesben, a stroke-ra (gutaütésre) hasonlító tünettan miatt. Ritkán a fejfájás fázis el is maradhat.
Sokkal gyakoribb a migrén úgynevezett „közönséges" formája, amikor nincs bevezető tünet, hanem lassan, fokozatosan alakulnak ki a migrénre korábban már leírt jellegzetes fájdalmak és kísérő tünetek.

- Mit tegyünk, ha már kitört a fájdalom? Hogyan kezeljük a migrént?

Minden migrénesnek szüksége van arra, hogy a roham alatt lepihenjen, és mihamarabb a lehető leghatékonyabb fájdalomcsillapító kezelésben részesüljön. A migrénesek önállóan vagy gyógyszerészük segítségével kitapasztalják, hogy lehet fejfájásukat a leggyorsabban és leghatékonyabban kezelni. Minden migrénes tapasztalta, hogy a korai kezelés hatékonyabb, mint a már súlyos fájdalommal és kísérő tünetekkel járó roham kezelése. Orvosi segítségre csak akkor van szükség, ha nincs hatékony gyógymód a kezükben, vagy ha havonta 3 napnál többet töltenek el migrénes fájdalomban. Ilyenkor megelőző, kúraszerű kezelés is megfontolandó. A migrénes rohamokra számtalan gyógyszer hatékony lehet, az egyszerű fájdalomcsillapítóktól (paracetamol készítmények, noramidazophen, aszpirin) az erősebb gyógyszereken (nem-szteroid gyulladáscsökkentők, opioidok) keresztül a migrénre kidolgozott triptán készítményekig. A kezelésről való döntésnél az orvosok hallgatnak a betegek migrén során már kipróbált fájdalomcsillapítókkal kapcsolatos tapasztalataira. Fontos megjegyeznünk, hogy minden fájdalomcsillapítónak lehet mellékhatása és különösen a rendszeresen jelentkező fájdalom miatt nagy lehet a hozzászokás veszélye is.
Fontos szempont, hogy a migrénes roham alatt, különösen, amikor hányinger is jelen van, a gyomorból, annak elernyedése miatt, nehezebben szívódnak fel a gyógyszerek. Ha valaki már tapasztalta, hogy roham alatt hiába „kapkodja be" a gyógyszereket, mert azok nem használnak, akkor célszerű a fájdalomcsillapító előtt hányingercsillapító és a gyomor elernyedését csökkentő gyógyszer alkalmazása. Egy ilyen gyógyszer bevétele után sokkal kevesebb fájdalomcsillapító is elegendő lehet a fejfájás megszüntetéséhez. Nemritkán a hányingercsillapító önmagában is megszüntetheti a fejfájást.
Azt is fontos szem előtt tartani, hogy fogamzóképes korban bármikor fennállhat a teherbeesés lehetősége, így az alkalmazott gyógyszernek a magzatra is lehet hatása. A paracetamol az egyetlen olyan fájdalomcsillapító, melyről igazolt, hogy a szokásos dózisban nincs magzatkárosító hatása. A javasolt sorrend migrén kezelésére: egyszerű fájdalomcsillapítók, majd erősebb fájdalomcsillapítók, végül a triptánok. Az is lehet, hogy ugyanannál a migrénesnél az enyhébb rohamra az egyik, erősebb rohamra csak a triptán hatékony. A fejfájás-csillapítással foglalkozó kézikönyvek első helyen a nem-szteroid ibuprofént említik az első választandó szerként kevés mellékhatása és jó hatékonysága miatt. Ebben a hatóanyag-csoportban létezik olyan (dexibuprofént tartalmazó) készítmény is, amely csak az aktív hatóanyagot tartalmazza, így a szervezetben további átalakulást nem igényel.
A rohamok kezelésén túl alkalmazhatunk úgynevezett megelőző kezelést is. A megelőző kezelés folyamatos gyógyszerszedést jelent, általában minimum 6 hónapig. A kúraszerűen alkalmazott gyógyszer nem fájdalomcsillapító, hanem a fájdalom kialakulását megelőző készítmény. Ezeknél a készítményeknél a folyamatos alkalmazás miatt fokozottabban kell számolnunk a mellékhatásokkal, mindennapi alkalmazása kényelmetlen, ezért ez a kezelés általában kevésbé népszerű.

- Mire figyeljünk, ha fájdalomcsillapítót szedünk? Mikor kell szakemberhez fordulni?

Korábban már volt szó a mellékhatásokról. Minden gyógyszernek lehet kedvezőtlen hatása is, azaz mellékhatása. A fájdalomcsillapítóknak jól ismertek a mellékhatásaik: máj-, vese-, szívproblémát, véralvadás- és vérképzészavart, allergiát okozó hatások. Mindemellett csaknem mindegyikük függőséget okozhat. A jó fájdalomcsillapítónak több célnak kell megfelelnie: legyen hatékony, hatása alakuljon ki mihamarabb és a lehető legkevesebb mellékhatása legyen. Én az utóbbit különösen fontos szempontnak tartom. Természetesen fontos a hatékonyság is, melyet több gyógyszer kipróbálása után célszerű megállapítanunk. Hatékonynak mondható az a gyógyszer, mely az esetek több mint 80%-ában 2 órán belül fájdalommentességet eredményez, és visszatérhet a migrénes ahhoz a tevékenységhez, amit a fájdalom jelentkezése előtt folytatott. Ha valaki rendelkezik ilyen gyógyszerrel, és nem kell azt havonta háromnál több alkalommal alkalmaznia, abban az esetben nem fontos szakember segítségét kérnie. Minden egyéb esetben azonban célszerű fejfájás szakember segítségét igénybe vennie.

Dr. Nagy Ferenc egyetemi magántanár fényképeProf. Dr. Nagy Ferenc egyetemi magántanár, neurológus, elektrofiziológus

2005-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) neurológiából. 1996-1998 között Detroitban a Wayne State University-n végzett kutatómunkát. 2004-2009 között a PTE OEKK Neurológia Klinikai igazgatóhelyettese. A Magyar Epilepszia Liga vezetőségének tagja. Jelenleg a Kaposi Mór Oktató Kórház Neurológia Osztályának vezető főorvosa. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán többször is megnyerte az Év oktatója címet.

 

 

A Seractil® Dolo 300 mg filmtabletta vény nélkül kapható, dexibuprofén hatóanyagot tartalmazó gyógyszer.

Gyógyszertári átlagára: 911 Ft (Forrás: IMS)

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!